FALAK
Kopár šobám – kopárabb néǧ fala
Čupašon, fázón mered az égnek.
Talán a kékes magasba váǧnak,
Hol nem fú šél és čillagok égnek.
Őriznek engem, óvnak, šeretnek –
Kétoldalt eǧ-eǧ, hátul eǧ s elől.
– Ha meghalok, gondolom magamban,
E néǧ fal akkor rögtön öššedől.
Föltámad akkor Aňjok a Šélvéš,
Föltámad akkor Apjok a Vihar
S tetemem lassan betakargatják
A leomló falak poraival.
1922 első fele
