A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pofon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Pofon. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. február 2., csütörtök

2.9 Rejtő Jenő: Piškos Fred, a kapitáň (Bíró ABC-vel)



Másnap a hajó Parangan-šigetnél kikötött. Már látšott mešše Šingapur. Az eǧšerű šén­rakodónál még eǧ bizottság jött a hajó elé, hoǧ felülvižgálják a segéjhajó jelentését, és engedéjt adjanak a kikötésre.

A hajón mindenki pompásan érezte magát. Čak éjšakai čuklásról panaškodtak az utasok, pedig esténként, Palmerston tanáčára, ópiumot kapnak. Érthetetlen.
A hajónaplóban benne van a Honolulu-Star hejzete, úǧ az éšaki, mint a déli šélességnek és hoššúságnak megfelelően. Az eǧik fűtőnek ňoma vešett, sebesség átlag tizenňolc tengeri čomó. A húšas kabinból eltűnt eǧ fiókos šekréň.
- Ebben lakott az a bizoňos Mr. Gould, akit tengeréš módon temettek?
- Igen.
- Mi lett a šekréňňel? - firtatta az egéšségüǧi főtanáčos.
- Nem tudom. Eltűnt. Miért fontos ez?
- Ért ön a köňvvitelhez, Wirth kapitáň?
- Keveset.
- Az Angol Bank évi mérlege eǧšer két pennyvel hibázott. Teljes három hetet dolgoztak éjjel-nappal, amíg a sok millió font között végre megtalálták a két penny hiáňt.
- Na és?
- Kiderült, hoǧ kétmillió fonttal tévedtek. De čak a két pennyn kereštül jöttek rá.
- Értem. De sajnos a šekréň után hiába kutattam. Megfoghatatlan.
Eǧ új utas is bešállt a šigeten. Senki sem tudta, hoǧ mi dolga volt Paranganban. Ő sem. Bonifácnak hívták, és felšállt a Honolulu-Starra. Hallotta, hoǧ hajópincér kell, és ňomban jelentkezett. Majd gondoskodik róla, hoǧ Šingapurban kiteǧék. Nem akart Tahitiba menni, de ha ezt megmondja, akkor Paranganban marad. Žebre dugott kézzel sétált a fedélzeten.
Eǧšerre... Mit teš Isten! Hišen ez Fülig Jimmy!
- Hahó!
Az illető megfordult.

„Bonifác!” - mondta magában rémülten. Ez az aljas patkáň, aki állítólag rendőrspicli is volt. Ez leleplezi a parton! Vége a kirájságnak! És leleplezve José Pombio!
- Halló! Fülig Jimmy!
Felemelte a lorňont, és végignézett Bonifácon.
- Itt ordítozás esete forog fenn, úǧ látom!
- De Jimmy! Mi ütött beléd?
- Ez a hang nem ildomos. Maga marha!
- Nem ňújtod a kezedet?
- Ezt mellőzöm. Ön öššetévešt valakivel. Nevem a sors keǧelméből José Pombio. Mit kíván, hüje idegen?
- Čak nem akarod letagadni, hoǧ te Fülig Jimmy vaǧ?
- Nem értem, jóember. Nem vaǧok Fülig Jimmy, hanem José Pombio.
- Azt hišed, hüje vaǧok?
- Ez kézenfekvő.
Megfordult, hoǧ továbbmenjen, de Bonifác eléje Lépett.
- Mire való ez a komédia?
- Ereššen utamra...
Eǧ pillanatra Bonifácot bizoňtalanság fogta el. Lehet, hoǧ téved? Lehet, hoǧ ez nem Fülig Jimmy? Megragadta.
- Várjon...

- Nem várok, jóember... - felelte a rejtéjes utas, és pofon ütötte.
Bonifác aǧa meglódult, a šeme előtt sötét lett, belerezdültek a fogai és elšédült.
Az idegen továbbment.
A másik sűrűn pislogott, azután megtapogatta az arcát, és diadalmasan nézett a távolodó felé...
- Most már bešélhetš! Ijen pofon čak eǧ van a világon! Istenemre, ez Fülig Jimmy!
...Alkoňatkor már tištán látšott Šingapur, és sorra ǧúló lámpái mint sárgás čillagok raǧogtak fel az ég alján.

20