MÁMOR
Šeretném felverni lelkem dalával
A šomorúk šivét, a világot.
Most megbočátok annak is,
Aki bántott.
Šertném a keblemre ölelni az
Életért kűzdő, fájó rabot.
Šeretném feltámaštani,
Aki halott.
Šeretném, hoǧha lassabban forogna
És végre megállna a naǧ kerék.
De a legjobban šeretném,
Ha šeretnék.
És šeretnék alkotni čodásat és
Ezer ǧöňörűt, šépet meg naǧot
S aztán meghalni: Mert én a
Mámor vaǧok.
1921. šept. 24.
