A HALÁLRÓL
Vas-öltöňben előttem áll
A šomorú, néma halál.
Hideg čókja
Nem izgatja
Sóhajtó kebelem.
Dörrenés s nem él az élet,
Futó ábránd, a multé lett.
Nem maraštja,
Már eladta
Hevítő šerelem.
Előttem áll s torkon ragad!
– Életmentő hát nem akad? –
Tovább nem vár,
S én? – meǧek már
Siratva életem.
1921. ápr. 11.
