Ez a cikk Bíró ABCh-val készült. A képerňő jobb oldalán található „Bíró ABCh karakterek” ikonra kattintva tekinthető meg az átírás táblázata.
Eǧšer eǧ mešše hej termett eǧ kedves, rendes ǧermeket. Feje teteje nem fedetlen, mert veres kelme fedte, s eǧ veres zeke termelt meleget e benne elrejtett ženge ǧermektestnek. Ezeket eǧbevetve e ǧermek neve ez lett: Vereske. Vereske eǧšer eltervezte: elmeǧ eǧ mešše hejre, mejen eǧ ember meglett neje telepedett le. Jelenleg hetven fele lehetett. Eǧšer lett eǧ ǧermeke, s ennek ǧermeke Vereske, mej jelenleg eǧ fedeles šerkezetet felemelve, tett bele keňeret, nemes levet, mejet kertje veššeje termett, s eǧ eštendeje, šeptemberben lett lešedve, s megerještve, s felkerekedett.
Ment, ment, s e menetet eǧ mešše hej termetes, kerek, fekete erdeje kereštezte, mejben eǧšerre mellette termett eǧ vešedelmes šerzet, mejnek neve eǧ šerve lett, mejet fel-le, esetleg kereštbe lengetve, vele leǧeket hessegethetett el.
− Merre tekeregš, Vereske? – kezdte eňelegve.
− Meǧek eǧ emberhez, mejet šeretek, s e hejhez nem mešše telepedett le – felelte emez.
− S ezen fedeles šerkezet veššeje esetleg eledelt rejt?
− Perše! Tettem bele keňeret, meg nemes levet, mejeket šerfelett šeret. Ezeket megetetem, s leňeletem vele.
− Hejes! – felelte erre čelesen e beste šerzet. – De nem šeded-e tele šemnek kellemes, leveles eǧedekkel, mejek šerte, nem mešše teremnek, s mejekkel ezen ember kedve egekbe leš emelve?
− De, šedhetek – felelte Vereske, mejnek – mert ǧermek-lelke čelt nem sejtett – tetšett e terv, s elment, megkereste eme emlegetett eǧedeket, beste šerzet meg erre menetelre teremtett šerveket sebesen emelgetve elšelelt.
Nevezett meglett embert megkeresve eǧšerre kertje mellett termett, s be sem čengetve bement. Nem keǧelmezett, eǧbe leňelve megette, s vele eltelve hejette eǧ kerevetre heveredett. Percek teltek, s eǧšerre Vereske jelent meg kertje mellett, s bečengetett.
− Ǧere be! – hebegte emez rešketegen, s ezzel beengedte.
Vereske bement, de šerette hejett e rendellenes šerzetet lelve megjeǧezte:
− De termetesre kerekedett, meredt šemed lett!
− Mert neǧven hete lesem, felkeresel-e, kedvesem – felelte emez.
− De megtermett lett šerved, mejjel nešeket vešel fel!
− Mert hetven hete nešedet keresem vele, nem tekeregš-e erre!
− S de rettenetesen rengeteg, heǧes šerved lett, mejekkel ešel!
− Mert ezekkel ešlek meg menten! – felelt erre, s keǧetlen sebesen bekebelezte. Ezzel šerfelett eltelve leheveredett, elšenderedett, s eǧ perc sem telt bele, eǧenletes nešeket eregetett, mejek mešše zengtek.
Estefele eǧ feǧveres ember keveredett erre, mej e nešeket vette, s elmerengett:
− Ejňe! E kellemetlen zene errefele šerfelett rendellenes. Meǧek, s meglesem. Ezzel bement, s beste šerzetet meglelve − mert nem esett fejre – eǧšerre megsejtette: emberek lettek bekebelezve. Erre eme tettest fel nem keltve ezt felmetšette, s benne meglelt kedves, rendes embereket megmentett. Ezt čelekedve ezek segedelme mellett, ezek hejett nehezebb terepelemeket hejezett e fel nem keltett elvetemedett eǧedbe, s felmetšett sebet bešegte.
Reggel e beste šerzet felkelt, s mert šerve, mejben eledelt rejteget, rettenetesen elnehezedett, eltervezte: lefeťelne eǧet. Ezzel elkecmergett eǧ nem mešše hejre, mert erre eǧ mederben levet sejtett. Ellenben šerenče nem ment vele, s elnehezedett teste e levekbe beleesett, s fekete lelke eǧšerre, nem keveset šenvedve elvešett.
Feǧveres ember, meg Vereske, s ennek meglett šerette ezt meglesve megemelkedett kedvvel rengeteg remek eledelt evett, nemes leveket ňelt, nevetett, s kellemes zene mellett lelkesen, lent elhejezett šerveket rendšeresen emelgetve lejtettek, mejet estefele fejeztek be.
Ezzel e mese be lett fejezve, leǧetek rendesek, šenderedjetek el, s teljetek el kellemes
mese-elemekkel, kedves ǧerekek!
Lejeǧezte: Eǧ megnem nevezett kerge elme.
