Mi volt az ugrás előzméňe? Eňňi:
- Bešéljünk okosan - mondta Vöröskarom. - Rövidesen megérkezünk. - Araňzöld šemei egéšen šomorú féňben raǧogtak. És foǧott valamit az utolsó napokban. - Mit tenne, ha megšabadulna?
- Eláruljam ellenségem őnaǧságának a haditervemet?
- Én elárulom. Talán elkerülhetjük a harcot. Az angolok nem léphetnek közbe a maga oldalán, Warins. Az amerikaiak višont segítenek nekünk megšállni Almirát, és a köztársaságot támogatják. Mit tehet ez ellen?
- Nem tudom.
- Ha feladja a sanšát, akkor kap húšezer dollárt. Telepedjen le valahol Dél-Amerikában. Még fiatal, megjavulhat.
- Igen. Ez čakuǧan lehetséges - felelte elgondolkozva őfelsége -, de azt hišem, fiatal vaǧok még a tištességhez. Aztán meg kell akadájoznom, hoǧ ezt a sok bűnözőt odahozza a šigetre.
- Ön nem kereštezheti a terveimet! Čak šolgálhatja azokat, akkor is, ha kifogása van ellene!
- Ebben téved!
- Úǧ? Hát bizoňítsa majd be, Warins Bob, hoǧ mivel húzhatja át a šámításaimat?
- Például ezzel.
Hopp! Šép ívben átröpült a korláton, és čak eǧ loččanás hangzott.
A többit tudjuk...
Őfelsége talán šívesen meghalt volna. Végre is itt eǧ šörňű komplikáció van. Megnősült. Elvett eǧ polgári nőt.
És ráadásul čúňán belešeretett. Mi leš ebből? De amikor šáraz ruhában ismét kilépett a fedélzetre, mégis örült a megkerült életnek.
- Vadsuhanc - súgta eleve ijedten a Buzgó Móčing mellette. - Ǧöjjön a fülkémbe... Na! Mit akar?!
A herceg megragadta:
- Miféle terve van?
- Aljas hazug volt az illető, aki bebešélte önnek, hoǧ én eǧ mérnök vaǧok, vaǧ hadvezér, čupa tervvel.
- És miért hiši, hoǧ jóra fordul minden?
- Van Isten... - próbált felelni kínban. - Jöjjön, kérem.
- Fog valamit tenni vaǧ nem?!
- Letelepšem Hawaiiban, ott él eǧ unokanővérem - mondta őšintén és kissé ijedten, mert a herceg eǧ feňegető mozdulatot tett, de azután követte.
A fülkébe érve két išoňú kar úǧ ölelte át, hoǧ nem kapott percekig levegőt.
- Te... Köjök... Hát élš?
Őfelsége meghatva látta a Naǧ Bivajt. Megint ojan furčán fogta a fiú ujjait, és nézte, mint valami idegen holmit. Alačoň, šéles homloka elborult.
- Roššul bántak veled?
- Eǧáltalán nem. Remek fiúk, és naǧšerűen mulattunk.
Megelégedetten nézte a védencét. Mičoda finom, šép külső. Ha neki ijen fia lehetett volna valaha...
- Ide hallgass: azt tudod, hoǧ a Vöröskarom fel akar hašnálni a terveihez...
- Tudom. Maga mondja meg, mit teǧünk? - kérdezte a herceg Buzgó Móčingot.
- Eǧünk valamit - ajánlotta ez jó šívvel. - Abból nem jöhet ki boňodalom.
- Ide hallgass - mondta a Naǧ Bivaj. - Két nap múlva a Boldogság Šigetek magasságban lešünk. Akkor te čónakba ülš velem, és elšökünk. Ha elérjük a Boldogság Šigeteket, hát ňert üǧed van.
- Rendben van, šökünk! - bólintott őfelsége.
- Nem kell šökni! A Raďeer elviši magukat a šiget közelébe, és mehetnek, ahová tetšik! - šólalt meg eǧ hang mögöttük.
Vöröskarom állt ott! Az utolsó šavaknál ňitott be a fülkébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése