A fizikusok okosabbak, mint a maġar ṅelvéṡek!

Kevesen tudják, hoġ Albert Einstein által kidolgozott relativitás elméletnek létezik eġ konkurenciája is, amejet Hendrik Lorentz holland Nobel-díjas fizikus dolgozott ki. A két elmélet között a fő eltérés az, hoġ máshoġ mérik a hoṡṡúságot.

Idézem a Wikipediát:

„A Lorentz-elv az Einstein-féle speciális relativitás-elmélettel léṅegében eġ időben jelent meg, azzal matematikailag teljesen ekvivalens, filozófiai ṡempontból uġanazon formalizmus más interpretációját adja. A fő különbség, hoġ Hendrik Lorentz ṡerint minden test ġorsítás következméṅeképp valódi, fizikai deformációt ṡenved, íġ méterrúdjaink is. A féṅ sebessége ċak eġetlen kitüntetett vonatkoztatási rendṡerben izotróp, de minden más rendṡerben is annak tűnik a kontrakció és idődilatáció kompenzáló hatásai miatt. Empirikusan nem lehet különbséget tenni a két elmélet között, bizoṅos ṡempontból, a newtoni fizikán nevelkedett aġ ṡámára terméṡetesebb a Lorentz-elv, például nem kell feladni az eġidejűség elvét, a féṅ sebessége valóban változik a vonatkoztatási rendṡertől függően. A Lorentz-elvvel ṡemben az Einstein-féle felfogás terjedt el és vált elfogadottá, mivel a tudomáṅ két ekvivalens elmélet közül a kevesebb és eġṡerűbb alapfeltevésből kiindulót preferálja (Occam borotvája). Einstein elméletének ninċ ṡüksége az éter fogalmára, és a Lorentz-tranṡformáció képleteit általánosabb elvekből levezeti, és nem poṡtulálja.”

Idézem a Wikipediát:

„Ockham borotvája filozófiai elv, amej ṡerint két, az adott jelenséget eġformán jól leíró maġarázat közül azt érdemes válaṡtani, amejik az eġṡerűbb. Első megfogalmazója William Ockham, a 14. ṡázadban élt angol filozófus, ferences rendi ṡerzetes.  „Borotvával hasítsuk ketté a ṡükségtelen hipotéziseket! (Tulajdonképpen inkább úġ kéne mondani, hoġ „Borotváljuk le a ṡükségtelen réṡleteket!”) A tétel kimondja, hoġ eġ jelenség maġarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, mejek nem változtatnak a maġarázó elmélet valóṡínűsíthető végkimenetelén. Ez az elv, mejet latinul „lex parsimoniae”-nek (a „takarékosság elve” vaġ „tömörség elve”) neveznek..”

A Bíró ABC és a haġomáṅos ABC úġ viṡoṅul eġmáshoz, mint a relativitás-elmélet és a Lorentz-elv. A Bíró ABC-ben alapelv, hoġ eġ karakter eġ hang, és eġ hang eġ karakter. Ezzel ṡemben a haġomáṅos ABC-ben eġ hangot két különböző karakter is azonosíthat. Ez a hang a „j” , amejet bizoṅos esetekben pontos j-vel, bizoṅos esetekben elipṡilonnal írnak le. A haġomáṅos ABC-ben több ojan hang is van, amejet két karakterrel írunk le, sőt van ojan hang, amejet a haġomáṅos ABC három karakterrel ír le:

A fizikusok alkalmazták az Ockham borotvája ṡerinti elvet. Ezért tanítják az „eġṡerűbb” relativitás-elméletet a boṅolultabb Lorentz-elv hejett.  Ṡámomra irracionális az, ahoġan a maġar ṅelvéṡek ragaṡkodnak a boṅolultabb írásmódhoz. Pedig már 1832-ben javasolta az MTA elődje azt, hoġ a kettős betűket váltsák ki eġṡerűbb karakterekkel. A boṅolultabb írásmód sokṡorosan kártékoṅ. Rengeteg fát vágunk ki feleslegesen! Nehezen lehet megtanulni, a ġerekek ṡoronganak miatta, több leṡ a diṡlexiás. A több diṡlexiás miatt sok diák minden más tantárġból is ġengébb leṡ. 

Kérem a maġar ṅelvéṡeket, veġenek példát a fizikusoktól!