4.1 Rejtő Jenő: Piškos Fred, a kapitáň (Bíró ABC-vel)

Fülig Jimmy naplója: I
Akkoriban lejöttem a hajóról, akkor elhatároztam, hoǧ naplót írok. Ez akkor úǧ volt, hoǧ előzőleg leereškedőn čevegtem eǧ utassal, mert akkor már felvettem a sors akaratából nevelő lett halottnak néhai ruháit...
Mindeǧ. Šóval. A fő, ahoǧ mondani šokják, a šépirodalom. Mert naplót írni, ez később kiderül, mint eǧ tettes: az šépirodalom.
Akkor kisült eǧ naǧ marhaság. Mert a sors kifürkéšhetetlensége következtében kifojó halottnak ruháit megfelelőre átalakíttattam eǧ šabóval, aki utazott a hajón. De arra kise gondolna, hoǧ a halottnak inge is van. Azt nem renoválták, úǧhoǧ šűk volt. Ki hitte volna eǧ ekkora naǧ megboldogultról, hoǧ kis ňaka van ingben? A kis ňaka van ingben? A kis ňak az ingét, az ingének, ingňakának. Alighoǧ megfulladtam tőle. Ebből. Ettől.

És még a cipő. Ojan óriási ember, és nem ment rám. Rá. A cipő rá a lábamra nem ment. Čak aligéppen.
Ezzel šemben állt a nadrág. Azt burnušnak čavarhattam volna magam köré, mint az ara­bok, miután már benne voltam.
Akkor ezt a šabó átalakította. De már a kalap karimája a vállamig ért. Azt kézbe vittem. Őfelsége a sors keǧelméből pénzt is adott, és mondta, hoǧ kišálláskor majd keressem Gomperez hídlakót. Hídalvót... Higadolt... Ez spaňol cím, de nem is kell keresni, mert ők fiǧelik, hoǧ hol šáll le az Irving, aki én vaǧok, a kiráj.
Ez nem köňňű dolog az ijen naplóírás, de majd belejövök, mint úrifiú a pofozkodásba.
Előzőleg még társalgottunk őfelségével, mert šerett velem társalgani, gozni, logni (ez a jó!)
- Magának érdekes élméňe leš - mondja ő.
- Előre örülök - mondom én. - Šeretem az élméňeket. Legutóbb Kairóban volt ijen, de mind a három sofőr felépült.
Erre jót nevetett, mivel šokása neki ez. Ezneki.
- Viǧázzon - mondja ő -, hoǧ ojasmiben ne téveǧǧen, amit tudni köll. Iǧpéldául főbbenjáró eseteit.
- Tessékčak kitanítani a téňállásra, vallani aztán tudok - mondom én.
- Elsősorban tudni kell, hoǧ a šigetet eǧ Warins nevű kalóz fedezte fel šázhetven éve. Ő ott mint kalóz uralkodott a benntšülötteken, akik igen šerették, mert sokat rabolt, ǧilkolt ez a Warins, de jó volt velük.
- Mi lett ezzel a Warinssal? - mondom én.
- Dédapám elfoglalta a šigetet, uralkodott, és Warinst elűzte. De az utódai azóta is harcolnak otthon. Azt mondják, nekik dukál, a trón jár nekik.
- Ez marhaság - mondom én.
- Čak lassan. Mert van még trónkövetelő - mondja ő.
- Šóval több is forog fenn - mondom én.
- De meňňire. Naǧapám idején az eǧik Warins fellázította a benntšülötteket, mert ezek igen šeretik a Warinst. Warinsokat. Naǧaťám eǧ šáll jogarban menekült a šigetből. Ről. (Nem kívánt törlendő.) Ezt az időt felhašnálta eǧ Alvarez nevű volt üǧvéd és dipol dilpot diplomata. Ǧűjtött sok söpredéket Šingapurban. És amerikaji segítséggel megtámadta Wa­rinst. Éjjel. Elfoglalta Almirát. A seprüdéket felfeǧverezte, és akkor ezek voltak a katonaság. Alverez köztársaságot činált Almirában, és ő lett az elnök. Akkor amerikai pénzt kapott, činált üzleteket, hotelt meg autóbušt, és bekerült a hajózási vonalba, és čináltak az ameri­kaiak eǧ új propres propes prosperiťt. (Az eǧ naǧ cég New Yorkban.) Azután lett naǧ harc közte és Warins közt, de a papám rájuk tört, mert közben toborzott hajót és legéňséget, és mind a kettőt megverte, elfogta. Újra papám lett a trón kirája. És a bíróság Alvarezt is Warinst is azonnali kivégzésre kötelezte. Ámde Alvareznek papám keǧelmet adott, mert ő mégsem volt rablóǧilkos kalóz. Őt naǧon öššešidták, és šáműzték örök időkre, kitil­tották a šigetből.

- Ez velem is volt - mondtam közbe neki -, de engem két šigetről tiltottak ki.
- Azok mejek?
- Anglia és Délamerika. De a többi šigeteket látogathatom.
- Igen?
- Igen. Čak nem sűrűn. Korlátoltan partra šállhatok.
- No had fojtatom.
- No had.
- Ezeket magának tudni kell. Alvarez volt elnököt šáműzték čaládostál. Tól. A šigetrelépés halálosan tilos volt šámára, és az általa kitalált törvéňeket felfüggeštették. Mivel Warins nem talált ki törvéňeket, ezek hejett őtet, magát függeštették fel šeméjesen. Rangjához méltójan, eǧ igen előkelő pálma koronájára. Mer őtet minden eǧéb oršágban is felfűšték volna kalózos bűnök, ǧilkolás, haláltokozó emberölés, rablás, ǧújtogatás és sok más bečü­letsértés jutalmául. (Igazán nem köňňű eǧ ijen napló írás.)

Ijeneket mesélt a hercegi kiráj, aki ezenfelül uralkodó volt. Én meg hallgattam, mert ezeket nekem tudni illik. Ildomos...
- És akkormikor Alvarezt šámosan űzték, višont ezzel šemben Warins nevű kalózt felfüg­geštették, több tárǧ nem lévén trón követelőzőben? - mondom én.
- Eǧ maradt. A halálrakötelezett kalóznak a fia. Ezt néháň éve elfokták a Hollandiaok, a Hollandusok. Ő még igen piciňke volt a harcok idején. Benntšülöttek rejtegették, és később ő is naǧ rabló lett. Amikor elfokták felnőt korában, akkormár neki is sok vaj volt a fején. Bob Warins fiatalember, de máris šép sikert ért el a rablóǧilkosi páján. Úǧhoǧ tizenöt évre büntették őt. Akkor megesküdött a főtárǧaláson, hoǧha kišabadul, megöli a šiget uralko­dóját az öššes St. Antoniót és minden Alvarezt, és ő leš az uralkodó, de erre vajmi alig van ha, aligha van kilátás, mert jól ül a kéňšermunkában.

Eňňit mesélt és azt is, hoǧ Sir Egmont, a šiget miništerelnöke, aki őt jól ismeri, mert az aňjának a fivére és jó ember. Ez nem jön Šingapurba perše, mert akkor nem lehetne a heccet činálni. De ha šó van róla, tudjam, hoǧ ő a šiget örökös miništerelnöke, apjának tanáčadója, őš, magas úr, a homlokán eǧ régi kardvágásból kifojó forradás képez. Ered. Forradt homlokán eǧ régivágású kardhej van. Ő nem meǧ el sohasem Almirából, ha bešélnek, akkor ezt tudjam.
Akkor én ez megértem, és kikötött a hajó, višont megfulladok a šűk ingben, ez rémes. (Fojtatása következik.)