A fordulat kissé meglepte őfelségét.
- Nos? - fordult feléje Vöröskarom. - Mit fog tenni? Megölet? Bezárat?
- Eǧik sem sürgős - mondta a herceg, és az emberekhez fordult. - Kedves barátaim, elsősorban oldozzátok fel a kapitáňt, ha čakuǧan én parančolok.
Némi habozás után a Főorvos elvágta Piškos Fred kötelét. Ez leporolta magát, és durván ráförmedt.
- Hol a sapkám?... - felšedte valahonnan, žebre vágta a kezét, és a fülkéjébe ment megvető módján. És attól fogva nem látták. Ismét šakított a Raďeerrel.
- Most pedig fiǧeljetek rám - šólt őfelsége. - Én nem köthetek veletek üzletet. Mert lázadók vaǧtok. A lázadókat én nem šeretem. Azonfelül bečapni sem akarlak benneteket: ha a Šigetre érek, és uralomra jutok, valameňňieteket deportálnálak.
Döbbent čend lett.
- A mindenségit!.. - jeǧezte meg valaki. Azután eǧ ideig tanakodtak.
- Vöröskarom! - mondta a Főorvos. - Mi ezt nem tudtuk. Vedd át újra a parančnokságot.
- Nos? - kérdezte őfelsége mosojogva. - Mit fog tenni? Megölet? Bezárat?...
- Emberek! - kezdte Vöröskarom. - Nem törődöm azzal, ami történt. A cél šentesít minden ešközt. De čak akkor šövetkezünk újra, ha Bob Warinst šabadon bočátjátok.
Ez bomba volt! Tátott šájjal álltak! Mi van itt?!
- Mindeǧ.
- Leǧen bečületes a játék. A Vadsuhanc mehet. Holnap este a Boldogság Šigetek magasságában élelemmel és amire šüksége van, čónakba šállhat.
- Köšönöm... És ha ninč kifogása ellene, úǧ magammal vinném a Naǧ Bivajt.
Sújos köd nehezedett a hajóra, ami čak fokozta az idegességet. A herceg párától féňes gumikabátjában, tišti sapkájában šinte eǧkedvűen állt ott, a lázadók között, az óceánon. Most látšott, hoǧ ez az anǧalarcú fiú igazi férfi.
A lázadók zavartan álltak, uǧanazt a kínos témát érintették gondolatban. Végül Petters kimondta:
- Jó lenne megkérdezni Piškos Fredet...
Mert az ördög látott ijent. Ahoǧ kihúzza a lábát közülük az a vén, šívtelen kuťa, hát megáll minden.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése