Fülig Jimmy levele az uralkodóhoz XII
Kelt mint itt Šanfranciškóban uralkodásunk elmúltával magamkezűleg.
Igen tištelt kiráj úr, kedves mamája és T. neje őfelsége! Mai nappal keltfent levelét vettem és kibontám.
Ezennel felelek tištelettel értesíteni!
Šíves mekhívására, hoǧ udvarára telepeǧǧek ňugodt életre, amit Felség gondtalanít, van šerenčém őšinte sajnálattal. Mer ott nekem naǧ strapa a tétlenség. Én városi lakós vaǧok, ha nem is bejelentett, ami čak eǧ üres formalinság. De városi lakos nehezen šokja a vidéket. És eǧ šiget, akármijen kičiň, mégisčak kiráji udvar, tehát nem a naǧvilág. Pedig šívesen emlékšem višša uralkodásom naccerű idejére, amej felvirágzásba hošta a oršágot... És aš sem lepne meg, ha Almirában megöregítenék féňkoromat és a főt téren šobrommal találkoznék sétálva. Mer a nép bezárt engem a šívébe, és jó, hoǧ mégsem kell začkót ragaštani, amint eǧéb bezárás esetén ez fentforog.
Voltam Šingapurban is a klubbokban. Már nem az, ami volt. Vanek lebukott eǧ lopásból kifojó rajtaérésből. Azt hišem jól esne neki, ha felséged írna eǧ pár sort. Hadd lássa a Vanek, hoǧ felséged nem felejti el barátait, ha ašok bajba jutnak. Buškó Močink mondta, irjam mek; hoǧ felséged, ha van miből, megadhatná neki a két és fél dollárt, amit felsékedért Tulipánt nevű közös barátunknak viššafizetett. Mert eǧ uralkodó nem činálhat adósságot. Ešt ő monja. Mi uralkodók tudjuk, hoǧ ez nem igaz. De mikor ült ez a Móčink eǧ trónon?
Itt már minden nem a réki. Unalmas és čendes lett. Šegéň Velő kétoldali pištojlövésben mekhalt, pedig üzentem neki, hoǧ a Hobo Fischer kišabadult. Mondom: unalmas itt minden és čendes, úǧhoǧ azonnal Honkongba mentem, mert ott sinč semmi dolgom. És az ijesmit én elintézem.
Jelenleg uǧanebben az üǧben tartózkodom Šanfranciškóba.
Ha mektenné felsék, én eǧ Firmin nevű úrban felejtettem a késem. Ott van elásva a ǧorsféňképezőgép mellett. Ha eǧšer arra sétál és ninč más államüǧe fojóba, ássa föl a pasast és veǧe ki belőle a késem. Nem éri meg ez a Firmin. Eǧ darab kaǧló a ňele. Köňňű megismerni. De čak úǧ kérem ešt, ha igazán ninč dolga és šívesen činálja.
Úǧ történt eš a haláleset, hoǧ amikor felségedet ledoptam a földre és rémülten láttam, mit tevék. De időm se volt rája élešteni, amikor megjelent a kisértő kapitáň. A Wirth. Aki vešette a Nono-Holaštárlulu hajót.
És revolvert foga:
- Itt az idő José - mondá. - Elmehet. De most naǧon ǧorsan.
- Ki maga? - kérdem hüjén.
- Én Wirth kapitáň vaǧok. A Titkos Šolgáktól. A kikötőben eǧ motoros várja és elviši Tahitibe... És ő adott nekem pénct is. (Ašért köšönöm, hoǧ felséked is küldött. A pénc az eǧetlen jó, amiből nem árt a sok.)
Amikor elmentem, az útban ašt gondolám, elhozom a féňképemet ettől a Firmintől. Ahoť odaértem, belestem aš ablakon és mekrémültem.
Ott feküdt a halottarcú öreg nő, de jól fejbeütve. Ašonban volt neki élete még, mert vizzel öntöztem.
- Uram... - mondta - megölt. Firmin... A réšvéňek...
...Hát kiderülne, hoǧ aš a Firmin meg az aššoň réšvéňesek voltak Alvarec elnök uralmában. Amikor aš elnököt elkergették a réšvéňek fojama árbaesett. De mekvoltak nekik kettőjüknek értéktelenül. És múltkor jött Ekmont meg Gombperec féňképezni és közben mondták, hoǧ az értéktelen réšvéňt mekvešik tőlük. Firmin eladta potomért. De az aššoň mondá, hoǧ ő nem adja. Eš emlék. Íǧ hát čak Firminét vitték el. Mire ǧött a Pollino féňképešni, neki nem juta réšvén. Ešért él ma is, čak tudná minek?
Az történt előzőleg, hoǧ Ekmont és a többi ǧášoló rokon megtudták Bonifác fogojtól, hoǧ ǧön Alvarez čapatokkal és ǧőz. Nekik majd menekülni kell. Iken ám, de akkor a réšvének régi, jó fojamára leš érvéňes megint! És itt megvették a régi réšvéneket.
Amikor már Firmin is mektutta, hoǧ viššajön Alva Rez, akkor maj megőrült, hoť potomér atta a papirokat. De Ekmont kirugatá. Gombperec dettó. Erre ő megölte őket, mer tutta, hoǧ Warinst fogják ǧanúsitani a téňállással. Vékül leüté és kirablá réšvéňeiből a halálfejű úrinőt.
Amikor felálltam a sebesült aššoň mellől, ez éppen jókor volt. Mer lesujtott rám hátulról eš a Firmin, aki valamiért viššaǧött. De már ép felálltam, nem talált.
No aštán következett eǧ rövid testǧakorlás miután elástam (S.K.) Ámde benne felejtettem a műšert a féňképéšbe.
Ezzel zárom soraimat alanti tištelettel felségednek régi barátja, ma is és a kedves mama őfelségének és az uralkodó őnačságának kézčókkal. KeIt most lent: Néhai kollégája:
az ekš Fülig Jimmy, sajátulag.
Almirában ma is šívesen emlékeznek višša Fülig Jimmyre, az első uralkodójára a világnak, aki népével pertut ivott. És ma is érvéňben ban a „LEX FÜLIG 193... 1. T.c.: A KÜLSŐ MEGJELENÉS KÖTELEZŐ EǦŠERŰSÉGÉRŐL, A KORONATANÁČBAN”, amej šerint harisňában kell a koronatanáčban réšt venni. A Naǧ Bivaj ott maradt Almirában mint őfelsége testőre, és igen jó dolga volt.
És Piškos Fred?
Valaki mesélte, hoǧ nemrég Alaškában látták, ahol játékbarlangot ňitott az örök hó birodalmában, és állítólag az araňásók komoj formában foglalkoznak a gondolattal, hoǧ meglinčelik. De mire kivitelre kerül a sor, a kapitáň már bizoňára mešše jár, mert ojan éles az eše, mint a borotva.
Eǧšer híre járt, hoǧ meghalt, de utóbb kiderült, hoǧ ő a kapitáňa annak az óčka kis gőzösnek, amej dühöngő viharban segítségére sietett a zátoňra futó Tokio-Maru luxusgőzösnek, és ötven utast megmentett. Ezek később éšrevették, hoǧ minden értéktárǧuk eltűnt.
Azóta is feltűnik időnként Kantonban, Trieštben vaǧ Rio de Janeiróban; mogorván, eǧedül, mint a kikötők vándorlásra ítélt Bojgó Hollandija, és čak kevesen tudják, hoǧ valahol az óčka ruha és a šakadt ing mögött mégisčak ojan šív dobog, amejik tudott šeretni, fájni és aggódni is valamikor.
VÉGE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése