Eǧšer čak végigvágódott. Valaki elgánčolta a sötétben. Furča árňak fogták körül.
- Ki vaǧ?
- Pedró - lihegte.
Néǧ sötét alakot különböztetett meg.
- Hová?
- A Tüskés Vaneket keresem, és a Naǧ Bivajt! - felelte hirtelen.
- Miért? - kérdezte eǧ kétméteres, kopaš čavargó.
- Čempéštünk. Tagja vaǧok a Hűséges Almák klubjának, és a Velőt is jól ismerem.
- Ez biztos?
- Igen... Vezessetek hozzá.
- Felesleges. Én vaǧok a Velő - felelte a kétméteres.
Puff... Ez baj. De ňomban felelt. Hišen köňv nélkül tudta.
- Azt üzeni eǧ cimborád Batáviából, hoǧ hordd el magad ǧorsan, mert a Hobbó Fischer kišabadult!
- Igen?... Azt látom, hoǧ tudš a dolgaimról. De miért mondtad, hoǧ ismerš?
- Azért, hoǧ az üzenetet átadhassam.
- Ǧanús dolog. Ami a Hobbó Fischert illeti, fél a fene tőle.
- Ǧöšš velünk - mondta eǧ másik.
...Ment. Néǧ embert nem üthet le. Elfutni nem lehet. Ez a végzet. Hiába! Eǧ kis öbölnél čónakba ültek, és addig eveztek, amíg magas partréš mellé értek. Itt eǧ odú előtt megálltak. Amikor a herceg ide belépett, és körülfogta a nedves talaj átható, fojtó šaga, nem volt biztos benne hoǧ látja-e még a čillagos eget.
Sokáig vezették zegzugos katakombákon át. Furča moraj hallatšott távolból. A zaj eǧre közeledett, míg végül az eǧik kaňar végén ǧenge féňfolt tűnt fel.
Boltozatos üregbe értek, ahol néháň lámpás világított, ormótlan kőkoloncok között.
A hatalmas üregből fojosók és deškaajtóval fedett melléküregek ňíltak.
Középen jókora aštal, sok-sok deškából öššeróva. Itt néháň alvilági típus üldögélt. Pipáztak, pálinkát ittak, kockáztak. Ez a boltozatos üreg čak a „klubok” előčarnoka volt. Itt a „vendégek” üldögéltek. Čavargók, akik eǧik alvilági klubnak sem tagjai, de elég biztatóan áll a felvételük. Velő naǧot kiáltott:
- Hé! Portás Robb!
Őš čavargó jött elő valahonnan. Igen ronǧos volt, de a fején šép, új sapka, amejen ez állt:
- Ki vaǧ?
- Pedró - lihegte.
Néǧ sötét alakot különböztetett meg.
- Hová?
- A Tüskés Vaneket keresem, és a Naǧ Bivajt! - felelte hirtelen.
- Miért? - kérdezte eǧ kétméteres, kopaš čavargó.
- Čempéštünk. Tagja vaǧok a Hűséges Almák klubjának, és a Velőt is jól ismerem.
- Ez biztos?
- Igen... Vezessetek hozzá.
- Felesleges. Én vaǧok a Velő - felelte a kétméteres.
Puff... Ez baj. De ňomban felelt. Hišen köňv nélkül tudta.
- Azt üzeni eǧ cimborád Batáviából, hoǧ hordd el magad ǧorsan, mert a Hobbó Fischer kišabadult!
- Igen?... Azt látom, hoǧ tudš a dolgaimról. De miért mondtad, hoǧ ismerš?
- Azért, hoǧ az üzenetet átadhassam.
- Ǧanús dolog. Ami a Hobbó Fischert illeti, fél a fene tőle.
- Ǧöšš velünk - mondta eǧ másik.
...Ment. Néǧ embert nem üthet le. Elfutni nem lehet. Ez a végzet. Hiába! Eǧ kis öbölnél čónakba ültek, és addig eveztek, amíg magas partréš mellé értek. Itt eǧ odú előtt megálltak. Amikor a herceg ide belépett, és körülfogta a nedves talaj átható, fojtó šaga, nem volt biztos benne hoǧ látja-e még a čillagos eget.
Sokáig vezették zegzugos katakombákon át. Furča moraj hallatšott távolból. A zaj eǧre közeledett, míg végül az eǧik kaňar végén ǧenge féňfolt tűnt fel.
Boltozatos üregbe értek, ahol néháň lámpás világított, ormótlan kőkoloncok között.
A hatalmas üregből fojosók és deškaajtóval fedett melléküregek ňíltak.
Középen jókora aštal, sok-sok deškából öššeróva. Itt néháň alvilági típus üldögélt. Pipáztak, pálinkát ittak, kockáztak. Ez a boltozatos üreg čak a „klubok” előčarnoka volt. Itt a „vendégek” üldögéltek. Čavargók, akik eǧik alvilági klubnak sem tagjai, de elég biztatóan áll a felvételük. Velő naǧot kiáltott:
- Hé! Portás Robb!
Őš čavargó jött elő valahonnan. Igen ronǧos volt, de a fején šép, új sapka, amejen ez állt:
GRAND ORIENTAL HOTEL
Erre büške volt. Ruházatával, külső megjelenésével, életével nem sokat törődött, de átlag hetenként új portássapkát lopott, lehetőleg valamejik finomabb šálló alkalmazottjától.
- Mi van? - kérdezte.
- Ez a fiú üzenettel jött. Börtönben volt Fülig Jimmyvel.
- Hol?
- Batáviában.
Az őš čavargó feléje fordult. Azért hívták Portás Robbnak, mert ellenőrizte a belépőket. A Világ börtönintézméňeinek naǧ ismerője volt šeméjes tapaštalatok alapján.
- Te Batáviában ültél?
- Igen...
- Mijen a belső fojosó falfestése?
A herceg aǧán most átvillant, amit tanult!
- Zöld olaj, világos kerettel! - felelte ňomban. - Jobbra van a főfoglár šobája, balra a kereštfojosó.
Portás Robb bólogatott:
- Onnét lejárat a munkaterembe. Rendes ember a fiú!
Hála Fülig Jimmynek, ezt megúšta. Velő és társai némi bizalommal néztek rá. Hiába! Eǧ klubban mégisčak šámít, ha valakinek a múltját tištázzák.
Šéles fojosó felé indultak, ahol jobb kézre, eǧ odúban, a Ruhatáros üldögélt. Čomagokra viǧázott, amiket a tagok adtak át megőrzés végett. Naǧ réšükben šeršámféle volt. Az odú felett tábla függött:
- Mi van? - kérdezte.
- Ez a fiú üzenettel jött. Börtönben volt Fülig Jimmyvel.
- Hol?
- Batáviában.
Az őš čavargó feléje fordult. Azért hívták Portás Robbnak, mert ellenőrizte a belépőket. A Világ börtönintézméňeinek naǧ ismerője volt šeméjes tapaštalatok alapján.
- Te Batáviában ültél?
- Igen...
- Mijen a belső fojosó falfestése?
A herceg aǧán most átvillant, amit tanult!
- Zöld olaj, világos kerettel! - felelte ňomban. - Jobbra van a főfoglár šobája, balra a kereštfojosó.
Portás Robb bólogatott:
- Onnét lejárat a munkaterembe. Rendes ember a fiú!
Hála Fülig Jimmynek, ezt megúšta. Velő és társai némi bizalommal néztek rá. Hiába! Eǧ klubban mégisčak šámít, ha valakinek a múltját tištázzák.
Šéles fojosó felé indultak, ahol jobb kézre, eǧ odúban, a Ruhatáros üldögélt. Čomagokra viǧázott, amiket a tagok adtak át megőrzés végett. Naǧ réšükben šeršámféle volt. Az odú felett tábla függött:
ČAK
A RUHATÁRBAN ELHEJEZETT
TÁRǦAKÉRT
NEM
VÁLLAL FELELŐSSÉGET
AZ IGAZGATÓSÁG
Még feltűnőbb tábla függött a föld alatti fojosó bejárójának közepén:
FIǦELEM!!
A KLUB HEJISÉGÉBE
LŐFEǦVERT, ÓLMOSBOTOT, KÉST,
BOXERT VAǦ BÁRMIJEN
ǦILKOLÁSRA ALKALMAS ŠERŠÁMOT
BEHOZNI
AJÁNLATOS!!
FEǦVER NÉLKÜL BELÉPNI TILOS
ÉS ÉLETVEŠÉJES!! AZ EBBŐL
EREDŐ BALESETEKÉRT MINDEN
FELELŐSSÉGET ELHÁRÍT
AZ IGAZGATÓSÁG
A fojosón jobbra és balra deškaajtókkal fedték el a földbe vájt „klub”-üregeket. Minden ajtón eǧ-eǧ újabb tábla. Például:
ŽEBESNEK ÁLL A VILÁG
BEČÜLETES MEGTALÁLÓK
TÁRSASKÖRE
És alatta:
TALÁLT TÁRǦAK
OŠTÁJA!
A herceg šinte elfeledkezett minden bajáról, testi-lelki elčigázottságáról.
- Az ott mi?
- A régi matrózok eǧesülete. Ezek ojanok, akik már réšt vettek a „Tengeréšlakomán”.
- Mičodán?
- Hát... megesik, hoǧ eǧ mentőčónakban sokáig háňódnak a vízen, és elfoǧ az élelem... Ijenkor kisorsolnak valakit, és... hát... esetleg éhségükben...
A šóban forgó társaság ajtaján ez állt kiírva:
- Az ott mi?
- A régi matrózok eǧesülete. Ezek ojanok, akik már réšt vettek a „Tengeréšlakomán”.
- Mičodán?
- Hát... megesik, hoǧ eǧ mentőčónakban sokáig háňódnak a vízen, és elfoǧ az élelem... Ijenkor kisorsolnak valakit, és... hát... esetleg éhségükben...
A šóban forgó társaság ajtaján ez állt kiírva:
DIÉTÁS VÉN FIÚK
TAROKK EǦESÜLETE
HEJISÉGEINKET A KLUB T. TAGJAI
NEM LÁTOGATHATJÁK!
- Uǧanis - maǧarázta Velő - kigojózás útján döntenek a felvételről. Aki ellen erkölči kifogás nem merül fel, az rendes tag leš, és nem járhat a klubba. Akit kigojóznak, az bejárhat.
Az alvilág gúňt űzött a társadalom šokásaiból, ahonnan kiközösítették őket. Időnként feltűnt eǧ-eǧ klubtag réšegen, dülöngélve, eǧik-másik odúból kárťačapás, pénzčörgés hangzott.
- Hova vezetnek? - kérdezte kissé ňugtalanul. Šomorú tapaštalatai voltak az ijen sétákkal kapčolatban.
- A Keǧelmeshez.
- Keǧelmes urak is vannak a klubban?
- Azt hišem. Öššesen néǧen élnek még. Čak ojant vešnek fel tagnak, aki kivégzés előtt keǧelmet kapott. Előfordul eǧ kiráji šületésnap, karáčoň vaǧ ijesmi, amikor megkeǧelmeznek a halálraítéltnek.
Keǧelmes úrnak lenni errefelé is naǧ šerenčét jelentett.
- Ott az ajtójuk!
Az alvilág gúňt űzött a társadalom šokásaiból, ahonnan kiközösítették őket. Időnként feltűnt eǧ-eǧ klubtag réšegen, dülöngélve, eǧik-másik odúból kárťačapás, pénzčörgés hangzott.
- Hova vezetnek? - kérdezte kissé ňugtalanul. Šomorú tapaštalatai voltak az ijen sétákkal kapčolatban.
- A Keǧelmeshez.
- Keǧelmes urak is vannak a klubban?
- Azt hišem. Öššesen néǧen élnek még. Čak ojant vešnek fel tagnak, aki kivégzés előtt keǧelmet kapott. Előfordul eǧ kiráji šületésnap, karáčoň vaǧ ijesmi, amikor megkeǧelmeznek a halálraítéltnek.
Keǧelmes úrnak lenni errefelé is naǧ šerenčét jelentett.
- Ott az ajtójuk!
HALÁL ELLEN VAN ORVOSSÁG!
KEǦELMESEK KÖRE
Velő kopogtatott:
- Tessék! - kiabálta valaki bentről.
Térddel, ököllel naǧ nehezen kilökték a hejéből az „ajtó”-deškát. Meglepő kép tárult a herceg elé.
A hejiség voltaképpen iroda volt. Naǧ amerikai íróaštal állt a háttérben, ezenfelül šekréň és két óčka karoššék töltötte ki az odút. A Keǧelmes úr ňújtotta azonban a legmeglepőbb látváňt.
Čakuǧan diplomatakülsejű, őš ember volt, bagojšemüveges, angol bajušos, magas homlokú úr, ujján ǧűrű, melléňžebében óra, šép sejem ňakkendőjében tű, és hűvös tišta, kék šemével akár a Népšövetség tanáčülésén is hejet foglalhatott volna. De legčodálatosabban hatott tišta, kifogástalan žakettja és a šürke cilinder eǧ falba vert kampón.
Éppen írt valamit, és felnézett, amikor belépett Velő a herceggel. A többi kísérő kinn maradt illemtudóan.
- No mi az, kérem? - mondta kellemes, méj hangon.
- Ez az ember azt állítja, hoǧ a Naǧ Bivajt jól ismeri.
- Neve?
- Pedró.
- Kičoda maga?
- Fülig Jimmy öčče.
- A Naǧ Bivajt jól ismeri?
- Azonfelül üzenetem van a Tüskés Vanek šámára - mondta a herceg.
A keǧelmes úr elgondolkozva nézte.
- Ha ez mind íǧ van - mondta azután čendesen -, akkor miért ütötte le a Tulipánt?
...És a šekréň mögül előlépett bekötött fejjel Tulipán. Čendben körülfogták a herceget.
- Tessék! - kiabálta valaki bentről.
Térddel, ököllel naǧ nehezen kilökték a hejéből az „ajtó”-deškát. Meglepő kép tárult a herceg elé.
A hejiség voltaképpen iroda volt. Naǧ amerikai íróaštal állt a háttérben, ezenfelül šekréň és két óčka karoššék töltötte ki az odút. A Keǧelmes úr ňújtotta azonban a legmeglepőbb látváňt.
Čakuǧan diplomatakülsejű, őš ember volt, bagojšemüveges, angol bajušos, magas homlokú úr, ujján ǧűrű, melléňžebében óra, šép sejem ňakkendőjében tű, és hűvös tišta, kék šemével akár a Népšövetség tanáčülésén is hejet foglalhatott volna. De legčodálatosabban hatott tišta, kifogástalan žakettja és a šürke cilinder eǧ falba vert kampón.
Éppen írt valamit, és felnézett, amikor belépett Velő a herceggel. A többi kísérő kinn maradt illemtudóan.
- No mi az, kérem? - mondta kellemes, méj hangon.
- Ez az ember azt állítja, hoǧ a Naǧ Bivajt jól ismeri.
- Neve?
- Pedró.
- Kičoda maga?
- Fülig Jimmy öčče.
- A Naǧ Bivajt jól ismeri?
- Azonfelül üzenetem van a Tüskés Vanek šámára - mondta a herceg.
A keǧelmes úr elgondolkozva nézte.
- Ha ez mind íǧ van - mondta azután čendesen -, akkor miért ütötte le a Tulipánt?
...És a šekréň mögül előlépett bekötött fejjel Tulipán. Čendben körülfogták a herceget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése